Jött az ötlet, hogy rajzolni kellene valami illusztráció féleséget. Egy szerelmes fiút szerettem volna viszont látni a képernyőn. Legyen vadóc is, legyen benne tapintható szenvedély, egyszerű is legyen, gyorsan kész legyen.
Fényképes referenciát használtam, lerajzoltam ceruzával egy A/5-ös papírra. Beszkenneltem, vektorizáltam, kitisztáztam:
Kifestettem:
Mivel az eredménnyel nem igazán voltam elégedett, csináltam egy “rajzfilmes” változatot is:
Itt a színek annyira megtetszettek, hogy nem bírtam leállni, elkezdtem játszani a “Színezet, telítettséggel”:
…és sorra mentettem a különböző verziókat. Az első képről, amin kék lett a bőre, eszembe jutott, hogy miért ne játszhatnék Andy Warhol-osat:
És tádááá, született egy tök spontán pop art kép. : ) Még, hogy tervezni kell előre…!
